Bizonyára Alan Turing, a modern számítógép-tudomány néhai atyja sem gondolta komolyan, hogy egy gép valaha is teljesíteni fogja a Turing-tesztet. Igaz, 1950 körül mondta, hogy az ezredfordulóra lesz olyan MI, amely képes lesz embernek kiadni magát. Nos, a jóslata valóra vált, 64 év után tényleg „eladta” magát egy gép a tesztelő szakemberek 33 százalékának. Mi pedig most döbbenten vakarjuk a fejünket, hogy az IBM mérnökei laborkörülmények között létrehoztak egy olyan kártevőt, amit már mesterséges intelligencia irányít – jó ötletnek tűnik, biztos nem néztek elég olyan filmet, amikor valami elszabadul a laborokból és rendet tesz a világban.
Azonban szerencsére még nem tartunk a mátrixnál. A kártékony kódokon túl, melyekből kétségtelenül rengeteg van, a biztonsági terület legkritikusabb eleme szerintem az ember, közelebbről az informatikai rendszerek felhasználói. Social Engineering. Ez az a fogalom, amellyel mindenkinek érdemes lenne megismerkednie. Mert hiába a legkiválóbb technológiai megoldás, a legfejlettebb határvédelem, ha a felhasználóink könnyen profilozhatók és hackelhetők. Azt gondolom, védelmi szempontból erre a területre a jövőben legalább akkora hangsúlyt kell fektetni, mint az IT-security bármely fontos részére.
